Skip to main content

Állásinterjú: a mosolygós, nyálas stílus a nyerő? Amerikai kutatás a...

Állásinterjú: a mosolygós, nyálas stílus a nyerő? Amerikai kutatás a...
Egy amerikai kutatás meglepő eredményt hozott az állásinterjún alkalmazott álláskeresői stratégiákról. Azok a jelentkezők, akik a kiválasztást végzővel a személyes kapcsolódási pontok megtalálására, a kedvességre, a mosolygásra építettek, nagyobb eséllyel kerültek a második interjúkörbe, mint akik képességeik és erősségük hangsúlyozását állították a középpontba. A kutatók a két stratégia okos keverésében látják a sikert.

Két amerikai közgazdász 116 végzős egyetemista álláskeresését figyelte, különösen az állásinterjún nyújtott teljesítményt. A két kutató, Chad A. Higgins és Timothy A. Judge arra volt kíváncsi, melyik viselkedési stratégia eredményesebb: erősségeink hangsúlyozása, önmagunk reklámozása vagy a kedvesség, a beszélgetőpartnerben személyünk iránti szimpátia felkeltése.

Egyediség vagy simulékonyság?

A kísérleti álláskeresők olyan cégeknél pályáztak, ahol a munkaadó kifejezetten pályakezdők jelentkezését várta és hosszú távú karrierlehetőséget kínált a vállalaton belül. A kutatók minden állásinterjú után külön-külön elbeszélgettek a pályázókkal és a kiválasztást végzőkkel. Előbbiektől azt tudakolták, hogyan viselkedtek a beszélgetés alatt, a személyes szimpátia elnyerésére játszottak-e, vagy képességeik minél szélesebb körű bemutatását tartották-e szem előtt.
A személyzeti vezetőktől pedig azt kérdezték, mennyire illik a jelölt a csapatba, mennyire alkalmas, illetve összességében milyen vélemény alakult ki a pályázóról.

Bókolás, igenlés, közös pontok keresése

A sokak számára lesújtó eredmény: azok a pályázók, akik a kedvességre, a bólogatásra, a mosolygásra építették stratégiájukat, sokkal jobb értékelést kaptak, mint a személyes képességeiket és megszerzett tudásukat bemutatni próbáló jelöltek.
Aki kedveskedett, a csapatba illeszthetőség kérdéskörében nagy előnyre tett szert, legtöbbjük a második interjúkörbe is bejutott.

Mit is jelent pontosan a személyes szimpátia elnyerése? Higgins ebbe sorolja a bókolást, a kiválasztást végzővel közös területek - így az iskola, a hobbi, az utazási és étkezési szokások megtalálását. A szociálpszichológiai kutatások szerint ugyanis a hozzánk hasonló szívesebben együttdolgozunk.
A szimpátiaelnyerés további eszköze az igenlés, az interjúztató véleményével való egyetértés abban az esetben is, ha másképp vélekedünk. Mindez sok kívülállóban visszatetszést kelt, ám az amerikai kutatók megfigyelése szerint ez is előnyt jelent az állásinterjún.

A kutatókat is meglepte az eredmény

Arra a felvetésre, hogy a kreatív, leendő vezetőnek kompetensnek, nagy akaraterővel rendelkezőnek, az átlagostól eltérőnek kell lennie, a kutató azt válaszolta, ez így van, ezért is volt meglepő, hogy az önmagukat egyediként és kompetensként bemutató jelöltek hátrányba kerültek a simulékony, mosolygó és kedveskedő konkurenciával szemben.

A kedvesség nem mindenható

A kutató az eredmények tükrében a két stratégia keverékét tanácsolja a pályázóknak: Legyenek kedvesek, próbáljanak meg kapcsolódási pontokat keresni a céggel és a kiválasztást végzővel. Emellett jelezzék, miért alkalmasak a meghirdetett pozícióra, támasszák ezt alá tanulmányi múltjukkal alkalmasságukat. "Annak ellenére, hogy a kutatások a kedvesség és a szimpátia elnyerésének mindenhatóságát mutatják, a szakmai érettség is lényeges", fogalmazott Higgins.


Back to top