Skip to main content

Új állás? Béremelés? Irány külföld? - ez várható 2013-ban

Új állás? Béremelés? Irány külföld? - ez várható 2013-ban

Milyen év elé nézünk az álláspiacon? Karácsony Zoltán, a Monster.hu karriermagazinjának főszerkesztője a 10 legfontosabb kérdést tette fel és adott rá választ. Trendek és lehetőségek 2013-ban.

Kövesd híreinket, állásainkat facebook-oldalunkon.

1. Lesz-e több munkahely?
"Papíron" valószínűleg igen. Ahány előrejelzés, annyi számadat, ám szinte mindegyik közös vonása: nulla körüli (vagy kicsivel afeletti) gazdasági növekedés, minimális céges beruházási kedv, stagnáló vagy csökkenő versenyszférás foglalkoztatottság. Ennek ellenére az előrejelzések nemzetgazdasági szinten 0,3 százalékpontos bővülést jeleznek - főként a közfoglalkoztatás növekedése miatt. Az állami erőből teremtett - "közmunkás" - munkahelyek azonban inkább a képzettség nélkülieknek jelentenek - nekik is inkább átmeneti - megoldást és a statisztikát kozmetikázzák. Szóval versenyszférás, jól fizető munkahelyből nem lesz több.

2. Hol vannak az üres állások?
A nagy állásportálokon (például a monster.hu oldalon) már most több ezer üres állás elérhető. Ezen kívül a munkaügyi központok adatbázisában lehet még keresgélni. Mivel az állások legalább felét meg sem hirdetik, így a valóságban még ennél is több a lehetőség. Jók még az esélyek prosperáló cégeknél (szerencsére ilyenek is akadnak) valamint "kormányközeli", a közbeszerzéseken jól szereplő vállalkozásoknál.

3. Mely szakmákban a legkönnyebb az elhelyezkedés?
Nincs változás az utóbbi évekhez képest. A legkapósabbak továbbra is a gépész-, villamosmérnökök, a minőségbiztosítási mérnökök, a szoftverfejlesztők, a könyvelők, az idegen nyelven beszélő ügyfélszolgálatosok, a logisztikai szakemberek, az orvosok, a betegápolók.

4. Könnyebb lesz-e a munkakeresés a fiataloknak, a kismamáknak és a nyugdíj előtt állóknak?
Sok a kérdőjel. Az állam jelentős járulékkedvezménnyel igyekszik helyzetbe hozni a 25 év alatti, az 55 év feletti és a gyesről visszatérő álláskeresőket/munkavállalókat. Az őket alkalmazó cégeknek olcsóbb lesz az ő alkalmazásuk. A munkaadónál azonban nem ez az elsődleges szempont, hanem a munkára való alkalmasság (szakképzettség, munkatapasztalat, megfelelő személyiség, nyelvtudás). A költségelőny csak két ugyanolyan kvalitású jelölt esetén lehet döntő.

5. Kinek lesz nagyobb esélye az állásszerzésre?
Akik nem hiányszakmában dolgoznak, nekik már nem elegendő a szaktudás még nyelvtudással megspékelve sem. A munkavégzéshez kapcsolódó készségek - pontosság, asszertivitás, rugalmasság, stresszkezelés, jó kommunikáció, ügyfélközpontúság - legalább olyan fontosak.
Emellett nem lehet eléggé hangsúlyozni a kapcsolatépítés fontosságát, a költözési hajlandóságot és az álláskeresési technikák megtanulását (CV-írás, interjúra készülés, bértárgyalás).
A közösségi média térnyerésével az online image-építés szerepe is növekszik. A linkedin, a facebook, a twitter, a facebook karrier alkalmazásai (beknown, branchout) egyre inkább a karrier- és kapcsolatépítés eszközei lesznek.
Diplomás pályakezdőknél pedig még fontosabb lesz, ki, mely intézményben végzett és hol dolgozott szakmai gyakorlaton.

6. Hol a legjobb az álláshelyzet Európában?
Európa gazdaságai közül egyedül Németország zakatol.. Nem véletlenül lett egyre több képzett álláskereső célpontja. Az új munkavállalók elsősorban a válság által leginkább sújtott Dél-Európából érkeznek, de 25 ezer fővel rekordot döntött a magyar bevándorlás is.

7. Kinek éri meg a külföldi munkavállalás?
Nyugat-Európában (ahogyan máshol is) egy külföldi munkavállaló akkor kap állást, ha nincs elég szakember az adott területen vagy a helyi álláskeresőknél többet tud.
Emellett kell a helyi nyelv legalább középfokú ismerete és a helyi kultúrához, szokásokhoz való alkalmazkodás is. Úgy érzem, sokan csodát várnak a kimeneteltől, pedig az esetek többségében a kinti megkapaszkodás kemény harc és személyiségfejlődés eredménye. Vannak, akik erre nem alkalmasak.

8. Emelkednek-e a bérek?
A Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint a minimálbér 5,4 százalékos emelése következtében valószínűleg a felsőbb bérkategóriákban is lesznek emelések, így a lakosság reáljövedelme 0,2 százalékkal nőhet. Dara Péter (Devise Hungary) októberi kutatása szerint a cégek 61 százaléka tervez emelést. Aki így tesz, ott 4 százalék lesz a plusz átlagban (ekkor még a minimálbéremelés nem volt ismert).
Saját véleményem az utóbbi évek történései alapján: sok helyen a válságra vagy a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozással elmarad az emelés.

9. "Merjek-e váltani?"
Sok fejvadász panaszkodik arra, mennyire lecsökkent a jó szakemberek váltási szándéka. A váltás mindig kockázattal jár, különösen gazdaságilag nehéz helyzetben. Új munkahely, új cégkultúra, új munkatársak, új feladatok. Néha azonban szükségszerű. Egyéni mérlegelés és kockázatvállalás kérdése a válasz. Érdemes a feladatkör és az ígért bér mellett a cég piaci helyzetét, gazdálkodási adatait valamint az iparág jövedelmezőségét is nagyító alá venni.

10. Milyenek az esélyek vezetőként?
A válság egyik következménye, hogy a cégek racionalizáltak, laposabbá tették szervezetüket, ezzel csökkent a vezetői pozíciók száma is. Éppen ezért manapság nagyon nehéz helyzetben vannak az állásukat veszített vezetők. Személyes márkaépítéssel javíthatnak esélyeiken. Vagy tapasztalatukat felhasználva vállalkozást alapíthatnak, tanácsadóként dolgozhatnak, esetleg a coaching is szóba jöhet.

2013. január 4.


Back to top