Skip to main content

Mekkora béremeléssel számolnak a munkaadók?

Mekkora béremeléssel számolnak a munkaadók?

A munkáltatók 61 százaléka tervez jövőre béremelést, 35 százaléknál nem lesz változás, 3 százalék csökkenti a fizetéseket - derül ki a Devise Hungary és a Simconsult tanácsadó cégek közel 400 munkaadó megkérdezésével készült és ma bemutatott felméréséből. Aki emelnek, ott átlag 4 százalékkal, tehát a várt infláció alatt bővülnek a bérek.

Kövesse híreinket, állásainkat facebook-oldalunkon.

A Dara Péter ügyvezető által prezentált kutatásból kiderül, a cégek 50 százaléka egységes elvek alapján dönt a bérfejlesztésről, 25 százalék szubjektív alapon ("hasraütésszerűen"), további 25 százalék pedig munkaköri szintek alapján. "Rossz hír a jól teljesítő dolgozóknak, hogy tízből 7 válaszadó a cég gazdasági teljesítménye alapján határozza meg a mértéket, csak 54 százaléknál szempont az egyéni teljesítmény, majd az infláció (46) és a csoportteljesítmény (10) következik" - jegyezte meg Dara Péter.

Néhány érdekes adat a kutatásból:
A legmagasabb emelésre a felsővezetők számíthatnak (4,9 százalék).
A cégek 32 százaléka romló, 46 százaléka stagnáló gazdasági kilátásokra számít 2013-ban
47 százalék nem tud tervezni bére kívüli juttatásokkal
44 százalék szakmai képzésekkel, 31 százalék az értékesítés fejlesztésvel, 30 százalék a munkakörök átalaktásával tenné hatékonyabbá cége működését, 6 százalék semmin sem változtatna

Cafeteria: ami biztos, hogy semmi sem biztos

Nagy a zűrzavar a cafeteria körül - derült ki Fata László cafeteriaszakértő előadásából. Egyelőre a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által egy héttel ezelőtt bejelentett megszorítócsomag (melyben 17 százalékkal nőne a cafeteria adóterhe) körül sok a kérdőjel, így nem is lehet ezzel kalkulálni. Fata László annyit megjegyzett, kutatásai szerint 20 százalék feletti adóterhelésnél nem nőnének az állam bevételei (tehát ebben az esetben kevesebben döntenének az ilyen juttatások mellett), illetve ha minden cafeteriaelem terhe 51,17 százalékra nőne, akkor hetedére esne vissza az érintett dolgozók köre. Fata László azt javasolja, a cégek először gondolják át mi a célja a béren kívüli juttatások rendszerével: bérkiegészítés, szociális támogatás, megkülönböztetés a konkurenciától? És ezt követően, az elfogadott jogszabályok ismeretében számoljanak.

A többséget nem a pénz motiválja

A dolgozók 40 százalékát nem a pénzzel lehet motiválni. Az infláció alatti béremelésnek még ennél is szerényebb a hatása. Sokkal hatékonyabb, ha a vezető első körben megkérdezi munkatársait a motivációs tényezőkről és ennek tudatában személyre szabott módszereket alakít ki. Így summázhatóak Magyar Miklós a Xerox informatikai multinacionális cég HR-vezetőjének gondolatai. A hosszú és a rövid távú ösztönzőknek széles a skálája. Egy példa: 2 százalékos emelés helyett hatásosabb, ha a dolgozó egy összegben év elején megkapja az éves plusz pénzt. Kisgyermekes munkavállalók pedig a havi 5-10 ezer plusz forint helyett boldogabbak, ha heti 1 nap otthonról dolgozhatnak vagy rugalmas munkaidőt kapnak. A 30 év alattiak pedig a vezetői mentorálásnak örülnek jobban.

Kik a legkeresettebbek?

"A mérnöki, az informatikai és a pénzügyi szakmák számítanak manapság a legkeresettebbnek az álláspiacon" - mondta Kovács András, a Grafton Recruitment személyzeti tanácsadó üzletágvezetője. A mérnöki területek közül a minőségügyi, a gyártástámogató, a karbantartó és a projektmérnök pozíciókat emelte ki. Kezdőként bruttó 220-300 ezer forintos fizetéssel lehet kalukulni. Vezetői szinten pedig 600 ezer-1 millió forint között összeg érhető el.

Az informatikusok közül a Java fejlesztők a legkapósabbak, akik már az iskolapadról kikerülve 350-400 ezer forintos fizetéssel kalkulálhatnak, vezetői poszton már 1 milliónál is többel. "Ha valaki a LinkedIn oldalra Java-fejlesztőként feliratkozik, biztos lehet abban, hogy rövid időn belül fejvadászok keresik" - hangsúlyozta a terület kapósságát Kovács András.

Pénzügyben a könyvelő, a kontroller kapós. Itt az utóbbi években beragadtak a fizetések, vagy inkább a helyére került a bérezés a válság előtti évek felfutása után; 250-300 ezer forint érhető el pályakezdőként.

Kovács András szólt a Kelet-Közép-Európát ellepő ügyféltámogató központokról (shared service center) is. Ide többnyire nyelveket magas szinten beszélő frissdiplomás munkaerőt keresnek és egy központból egy nagyobb régiót szolgálnak ki. A régióban ügyfélszolgálati csoportvezetői szinten Budapesten a legjobbak a bérek (bruttó 1900 euró/hó), beosztotti munkakörben Pozsonyban fizetnek a legjobban (1400 euró). Az ssc-kben a könyvelői és informatikai munkákat pedig Varsóban díjazzák a legmagasabb fizetéssel.

Karácsony Zoltán, 2012. október 26.


Back to top