Skip to main content

Nők az álláspiacon – a legfontosabb számok és tények

Nők az álláspiacon – a legfontosabb számok és tények

Itt a nemzetközi nőnap. Március 8-a apropóján Karácsony Zoltán, a monster.hu főszerkesztője összegyűjtött néhány érdekes álláspiaci statisztikát, hol is tart Magyarország és Európa női-férfi összehasonlításban. Eurostat, KSH és más kutatócégek adatai némi magyarázattal.

Kövesd híreinket, állásainkat és szólj hozzá facebook-oldalunkon.

17 százalékkal keresnek kevesebbet

Magyarországon a nők 17,6 százalékkal keresnek kevesebbet az Eurostat egy hete közölt adatai szerint. Ez a 27 tagú EU-ban a 10. legnagyobb differencia. Még nálunk is nagyobb a rés a hollandoknál, a briteknél, a finneknél, a szlovákoknál, a cseheknél, a görögöknél, a németeknél, az osztrákoknál és az észteknél. A lista másik végén a szlovénok állnak 0,9 százalékkal. A különbség nagyobb része azzal magyarázható, hogy a férfiak a jobban fizető szakmákban nagyobb arányban vannak jelen, közülük többen jutnak el vezetői munkakörökbe. Ám akadnak esetek, amikor egy-egy munkavállaló bérének meghatározásakor a neme is szerepet játszik (az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál jogesetek is találhatóak). Hogy ez utóbbi jelenség mekkora kört érint, arra viszont nincs megbízható adat.

35 éves kortól tágul a bérolló

A férfi-női fizetési különbség nagy eltéréseket mutat az egyes korcsoportokban, ám minden kategóriában többet keresnek a férfiak. 25 éves kor alatt csak 4 százalék a nők bérhátránya, 25-34 év között már 8,9. Az igazi ugrás 35-44 év között érzékelhető (23,2 százalék). Ennek magyarázata, hogy a nők ekkor jellemzően gyesen vannak/onnan érkeznek vissza. A férfiak mindeközben karrierjüket építik, sokan közülük közép- vagy felső vezetői posztra jutnak. 45-54 között 21,2 százalék, míg afölött 18,4 százalékot mértek a kutatók.

Csökkent az európai nők bérhátránya, de...

Az Eurostat adatai szerint Európában átlagosan 16,2 százalék a nők bérhátránya. Azaz évente 59 nappal kell többet dolgozniuk, hogy ugyanazt a fizetést kapják, mint a férfiak. A trend csökkenő (tavaly 17 százalék volt). Ám mindebben az is közrejátszik, hogy a válság miatt a férfi foglalkoztatottak által uralt ágazatokban (például építőipar, gépipari szektor) jelentősebb volt a bérek csökkenése és nőtt a férfi részmunkaidősök száma. Tehát inkább a férfi bérek csúsztak lefelé, mint a nőké felfelé. Ha az európai gazdaságok növekedésbe váltanak, akkor várhatóan a különbség is visszaáll.

Tízből négy magyar menedzser a "gyengébbik nemhez" tartozik

Viszonylag jól áll Magyarország, ha az összes vállalkozás mindenféle vezetői pozícióját vesszük számba. A 27 tagállamban egyharmad a női vezetők aránya. A legnagyobb arányban Lettországban (45 százalék). Magyarországon (41), Franciaországban (40) kerültek menedzseri munkakörbe, míg a legalacsonyabb arányban Cipruson (15), Görögországban (23) és Máltán (24). Minél nagyobb azonban a vállalat, annál kevesebb a női topmenedzser. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett "A" kategóriás cégeknél (igazgatóság és felügyelőbizottság) már 5 százalék alatti a részarány.

Kevés a női politikus

A 386 fős magyar parlamentben 8,8 százalék a női arány, ami az Inter-Parlamentary Union statisztikája szerint a 117. helyhez elég (a legmagasabb arány az első helyet jelenti a listán) a vizsgált 143 országban. Európában csak Máltában kisebb a nők részaránya (8,7 százalék).

Alig dolgoznak rugalmas munkaidőben

A munka-magánélet összehangolásában kulcsfontosságú rugalmas munkaidő csak a magyar nők 6 százalékának adatik meg. Észak-Európában minden második nő így dolgozik. (Finnország: 53 százalék, Svédország: 49 százalék, Dánia 43 százalék).

Csökkent a női munkanélküliség

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat januárra vonatkozó adatai szerint a regisztrált női munkanélküliek száma 303 893 fő, míg a férfiaké 344 558. A nők létszáma az előző év azonos időszakához képest 1,4 százalékponttal csökkent, míg a férfiaké 1,3 százalékponttal emelkedett.

10 százalékpontos elmaradás a foglalkoztatásban

A 15-64 év közötti magyar nők foglalkoztatási rátája 51,8 százalék, a férfiaké 62,5 százalék a KSH 2012- november-2013-január közötti mérése szerint. A közel 10 milliós lakosságból 1,76 millió hölgy és 2,05 millió férfi áll alkalmazásban.

Egészségügy-oktatás-pénzügy a legnőiesebb területek

A nemzetgazdasági ágak közül a legmagasabb a nők részaránya az egészségügyben, az oktatásban (77-77 százalék), a pénzügy-biztosításban (64 százalék), és a vendéglátásban (59). Legkisebb arányban az építőiparban (7 százalék), a bányászatban (15 százalék), a mezőgazdaságban, a vízellátásban (25-25 százalék) vannak jelen (forrás: KSH).

A humánus munkahelyi légkör fontosabb nekik

Az Aon Hewitt tanácsadócég 14 ezer fős álláskeresők körében készült kutatása szerint a nőknél hangsúlyosabb a vezetés emberközpontúsága, a munka-magánélet egyensúlya és a munkahely megközelíthetősége, míg a férfiak jobban figyelembe veszik a vállalat sikerességét, innovativitását, a szakmai fejlődési lehetőséget, a vezetői szintre jutás esélyét.

Becsületesebb vezetők

A nőket jobb vezetőknek tartják a Magyarországon dolgozó külföldi menedzserek. Ez a megállapítása a Target International fejvadászcég 1200 menedzser körében végzett, hat kelet-európai országot átfogó 2010-es menedzserkutatásának. A feltett 44 kérdésből a női vezetőkre vonatkozó volt a 6., amiben leginkább egyetértés volt a válaszadók között. A többség szerint a nők keményebben dolgoznak, becsületesebbek és elkötelezettebbek.

Ezúton kívánok boldog nőnapot minden kedves hölgy olvasónknak.

Karácsony Zoltán, 2013. március 8.